A jól végzett munka örömére anyámmal végigjártuk a ház zegeit és zugait, minden helyiség megújult, megszépült, ez kettőnk keze munkája, sikálása, vakarása. Mintha először látnánk a helyiségeket, megjegyzéseket teszünk. Hálószoba, "eznagyonjólett", Imikeszoba, "ezt megirigyelheti bármelyik gyerek", Kicsikszobája " na, itt aztán van helyük ", folyosó, "ez lett a legszebb" és végül a nappali-ebédlő.
Tehát a nappali-ebédlő, ami narancs-bordó festést kapott, narancsos függönyökkel, hisz kell valami merész szín a hamuszürke ülőgarnitúra és függönyök ellensúlyozására. Anyu nézegeti-nézegeti, majd azt mondja: " Ez is nagyon jó, tényleg, csak van egy kis, hogyismondjam, egy kis kupleráj hangulata..! Kicsit finomítani kéne.. Röhögtem, majd az ebéd melegítéséhez láttam, ő pedig kiment az udvarra összeterelni az aprónépet. Míg a gulyáslevesre vártam, eszembe ötlött, hogy van pár birkabőrünk, ki is tisztíttattam őket két hete, majd betettem az ágyneműtartóba, mert sehol nem találtam helyet nekik, de majd most, a fehérük ellenpontozza majd a kupi stichet. És vannak nekem narancs-bordó díszpárnáim, meg sima szürkék is... és mire anyu nehozta a fiúkat, fel is dobtam eme elemekkel a területet.
Anyám meglátta, én mellette széles mosollyal állva kérdeztem: Na? Sikerült?
-Sikerült. Ezekkel a szőrökkel, párnákkal most már tökéletesen bordélyház!
Képet!
VálaszTörlés